Általános információk
A Miskolci Közjegyzői Kamara a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény által létrehívott köztestület, amelynek tagjai a Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék illetékességi területére az igazságügyminiszter rendeletével megállapított székhelyre kinevezett közjegyzők, valamint a közjegyzők mellett működő közjegyzőhelyettesek és közjegyzőjelöltek.
A kamarai tagság nem önkéntes, tekintettel arra, hogy a Kamara a közjegyzőség önkormányzati és igazgatási szerve, és a Kamara látja el a közjegyzőség érdekképviseletét is.
Az önkormányzás valamely közösségnek az a joga és képessége, hogy – jogszabályi keretek között – ügyeit saját hatáskörben szabályozza és igazgassa (autonómia). Az, hogy a kamara önkormányzati szerv azt jelenti tehát, hogy a kamarai tagságot érintő közügyeket önálló, demokratikus módon intézi, meghatározott ügykörökben a kamarai tagságra kiterjedően helyi közhatalmat gyakorol, továbbá önálló a gazdálkodása és állami törvényességi felügyelet terjed ki rá.
Míg a közjegyzők törvényességi felügyeletét a bíróság, addig a Kamara feletti felügyeletet az igazságügyért felelős miniszter látja el.
A Miskolci Közjegyzői Kamara tagja a Magyar Országos Közjegyzői Kamarának csakúgy, mint a többi területi kamara.
A Magyar Országos Közjegyzői Kamarát az elnök, illetve az elnökség vezeti. Stratégiai kérdésekben a területi kamarák küldötteiből álló, rendszeresen összehívott választmány dönt. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara feladata a közjegyzők karon kívüli képviselete, valamint a kamarák működési összhangjának megteremtése. Ezzel kapcsolatban további információk a Magyar Országos Közjegyzői Kamara honlapján találhatók: www.mokk.hu
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara címe: Budapest II., Pasaréti út 16. tel: 1/489-4880,
elnök: Dr. Tóth Ádám.
A Miskolci Közjegyzői Kamara címe: 3530 Miskolc, Reményi u. 1. 1/6. Telefon/fax: 46/507-458, 507-459,
elnök: Dr. Petraskó István.
A Miskolci Közjegyzői Kamara közjegyző tagjainak létszáma jelenleg 55 fő, amely az alábbiak szerint oszlik meg megyénként:
– Borsod: 17 fő
– Hajdú-Bihar megye: 15 fő
– Heves megye: 9 fő
– Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: 14 fő.
A közjegyzői önkormányzat
A közjegyzők önkormányzattal rendelkeznek. Az önkormányzati szervek:
a) a területi közjegyzői kamara (területi kamara),
b) a területi kamara elnöksége,
c) a Magyar Országos Közjegyzői Kamara.
A fenti önkormányzati szervek jogi személyek, jogosultak az állami címer használatára.
A közjegyző a kinevezésével a területi kamara tagjává válik. A közjegyzőjelölt és a közjegyzőhelyettes a kamarai névjegyzékbe történő bejegyzésével válik a területi kamara tagjává.
A közjegyzői önkormányzat a törvényben ráruházott jogok gyakorlásával és kötelességek teljesítésével képviseli és védi a közjegyzői kar érdekét és tekintélyét, emellett közreműködik a közjegyzőkre vonatkozó jogszabályok előkészítésében. A működésével felmerülő kiadásokat a közjegyzők által fizetett kamarai hozzájárulás fedezi.
A miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol a közjegyzői önkormányzati szervek működése felett. A törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyre, amelyben bírósági eljárásnak van helye.
A területi közjegyzői kamara, mint a közjegyzői önkormányzat szerve
A területi közjegyzői kamara köztestület, amelyet az ugyanazon területi kamara illetékességi területére kinevezett közjegyzők, illetve a kamarai névjegyzékbe bejegyzett közjegyzőhelyettesek és jelöltek alkotnak.
A Magyar Köztársaság területén 5 területi kamara működik:
a) a Budapesti Közjegyzői Kamara: a Fővárosi, a Tatabányai, a Balassagyarmati és a Budapest Környéki Törvényszék,
b) a Győri Közjegyzői Kamara: a Győri, a Szombathelyi, a Veszprémi és a Zalaegerszegi Törvényszék,
c) a Miskolci Közjegyzői Kamara: a Miskolci, a Debreceni, az Egri és a Nyíregyházi Törvényszék,
d) a Pécsi Közjegyzői Kamara: a Pécsi, a Székesfehérvári, a Kaposvári és a Szekszárdi Törvényszék,
e) a Szegedi Közjegyzői Kamara: a Kecskeméti, a Gyulai, a Szegedi és a Szolnoki Törvényszék illetékességi területén.
A területi kamara székhelye a megnevezésében szereplő város.
A területi kamarák jogai és feladatai különösen:
a) megválasztják és visszahívják a területi kamara elnökségét és elnökét,
b) meghatározzák a kamarai hozzájárulást,
c) meghatározzák a területi kamara éves költségvetését, ellenőrzik és elfogadják a költségvetési beszámolót,
d) jelentést, javaslatot készítenek, véleményt nyilvánítanak a Magyar Országos Közjegyzői Kamara számára a közjegyzők helyzetéről, szervezetéről és az őket érintő jogszabályok tervezetéről,
e) megállapítják a területi kamara szervezeti és működési szabályzatát, és azt 30 napon belül bemutatják a miniszternek,
f) szociális és jótékonysági alapokat hozhatnak létre.
A területi kamarák a szükséghez képest, de évente legalább egyszer tartanak ülést, amelyen a területi kamara minden tagja jogosult és köteles részt venni. Az ülést a területi kamara elnöke hívja össze és vezeti.
A területi kamara a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
A területi közjegyzői kamara elnöksége
A területi kamara elnöksége (a továbbiakban: területi elnökség) a területi kamara elnökéből és 10 tagból áll. Az elnök közjegyző, a tagok közül 7 közjegyző, 3 közjegyzőhelyettes. Ha a területi kamara tagjainak száma a 80 főt meghaladja – ez az eset a Miskolci Közjegyzői Kamara esetében is –, a területi elnökség az elnökből, 11 közjegyző és 3 közjegyzőhelyettes tagból áll.
A területi kamara elnökét és a területi elnökség tagjait a területi kamara titkosan választja, a megválasztáshoz a szavazatoknak több mint a fele szükséges.
A területi elnökség a közjegyző tagjai közül megválasztja a területi kamara elnökhelyettesét, aki az elnököt akadályoztatása esetén helyettesíti.
Az elnök, az elnökhelyettes és a közjegyző tagok megbízatása négy évre, a közjegyzőhelyettes tagoké két évre szól; az elnök megbízatásának időközi megszűnése esetén új elnököt kell választani.
A területi elnökség kizárólagos feladatkörébe tartozik különösen az, hogy
a) felügyeletet gyakorol a területi kamarához tartozó közjegyzők, közjegyzőjelöltek és közjegyzőhelyettesek ügyvitele, hivatali működése és magatartása felett,
b) dönt a területi kamara ülésének összehívásáról,
c) megválasztja a közjegyzői fegyelmi bíróságok közjegyző tagjait,
d) fegyelmi eljárást kezdeményez a közjegyző ellen,
e) közreműködik a közjegyzői állások betöltésében,
f) javaslatokat és véleményeket készít a Magyar Országos Közjegyzői Kamara részére,
g) jóváhagyja a területi kamara elnökének intézkedését.
A területi elnökség ellátja a következő feladatokat is:
a) engedélyezi és nyilvántartja a közjegyző távollétét, részére helyettest rendel,
b) egyeztetést végez a felek és a közjegyző, továbbá a területi kamara tagjai között,
c) intézi a panaszügyeket,
d) szervezi és igazolja a közjegyzőjelöltek és közjegyzőhelyettesek gyakorlatát, elkészíti a minősítésüket,
e) ellátja a területi kamara gazdasági ügyeit, beszedi a kamarai hozzájárulást,
f) gyakorolja a kinevezés jogát és az egyéb munkáltatói jogokat az ügyvezetővel (68. §) kapcsolatban,
g) megválasztja a vizsgálóbiztosokat,
h) meghatározza a közjegyzők helyettesítésének rendjét, illetve a közjegyző akadályoztatása esetén kijelöli a tartós helyettest,
i) kirendeli a közjegyzőhelyettest.
A területi elnökség a területén működő közjegyzőkről, közjegyzőjelöltekről és közjegyzőhelyettesekről, továbbá a közjegyzői irodákról külön-külön nyilvántartást vezet. A nyilvántartásból történő törlés időpontját követően a személyek és a közjegyzői irodák adatait a kamara 50 évig köteles megőrizni, 50 év elteltével a területi kamara gondoskodik a nyilvántartásban lévő adatok törléséről.
A területi kamara a közjegyzőkről és közjegyzőhelyettesekről vezetett nyilvántartásának adatait – a tartós helyettes és a kirendelt közjegyzőhelyettesre vonatkozó adatok kivételével – a Magyar Országos Közjegyzői Kamara részére átadja, amely az adatokat a külön törvény rendelkezései szerint nyilvántartja és kezeli.
A területi elnökség a szükséghez képest, de legalább havonta egyszer tart ülést, az ülést a területi kamara elnöke hívja össze és vezeti. A területi elnökség a határozatait szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
A területi kamara elnöke képviseli a területi kamarát és elnökségét, gondoskodik a területi kamara és a területi elnökség határozatainak előkészítéséről és végrehajtásáról. Az egyes felsorolt ügyekben önállóan intézkedhet, az ilyen döntéséről a területi elnökség következő ülésén köteles beszámolni.
A közjegyzők működésének felügyelete
A közjegyző eljárásának törvényességét a közjegyző székhelye szerint illetékes törvényszék elnöke felügyeli, ennek keretében elrendelheti a közjegyző tevékenységének kamarai vizsgálatát, fegyelmi eljárást kezdeményezhet.
A közjegyzők ügyvitelének, hivatali működésének és magatartásának rendszeres ellenőrzése a területi elnökség feladata.
A területi elnökség a közjegyző hivatalba lépését követő egy év elteltével, majd legalább négyévenként megvizsgálja a közjegyző működését.
A törvényszék elnöke vagy a területi elnökség a közjegyző működésének vizsgálatát indokolt esetben bármikor elrendelheti.
A területi elnökség a működési vizsgálatot hivatalból indítja meg és kijelöli a vizsgálatot lefolytató kamarai tagokat. A vizsgálat keretében a közjegyző irodájába beléphet, iratait, nyilvántartásait megtekintheti, azokról másolatot készíthet. A közjegyző köteles a vizsgálat lefolytatását elősegíteni, a kamara felhívásában, határozatában foglaltakat teljesíteni, a helyszíni vizsgálat lefolytatását lehetővé tenni.
A területi elnökség a vizsgálat eredményét határozattal állapítja meg.
Ha a vizsgálat eredményeként a területi elnökség a határozatban azt állapítja meg, hogy a közjegyző megszegte a jogszabályban vagy a kamarai iránymutatásban szereplő kötelezettségeit,
a) felhívja a közjegyzőt a jogszabályoknak megfelelő eljárásra, az elmulasztott intézkedések megtételére,
b) fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén feljelentést tesz a fegyelmi bíróság elnökénél. Utóbbi határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye.